Nem egyszerű egy rendezvényszervező élete. Folyamatos rohanás, telefonálás, szervezés… Néha úgy érzem, nehéz megtartani idegrendszerem épségét. Persze panaszkodni sem szeretnék, hiszen egyrészt én választottam magamnak ezt a csodálatos hivatást, másrészt pedig alapvetően nagyon boldogan végzem a munkámat. Jó, nem mondom, azért annak örülök, hogy ha egy részfeladatot a vártnál könnyebben tudok megoldani, és legalább egy-két ilyen dologra nem megy el a drága idő és a lelki energia teljesen feleslegesen. Ezt a segítséget, könnyebbséget nyújtotta nekem nem olyan rég a Gázpalackfutár, de erről majd még kicsit később írok.
Legutóbbi megbízásom igencsak nagy falatnak ígérkezett – sőt, ha jobban belegondolok, nem hogy nagy falatnak kellene neveznem, hanem konkrétan szakmai életem eddigi legnehezebb, legösszetettebb, legfelelősségteljesebb feladatának! Egy nagy nevű cég (a nevét most nem árulom el) 20. születésnapját tervezte megünnepelni, ennek lebonyolítása szakadt az én nyakamba. Három napos rendezvénysorozat, több száz vendéggel. Konferenciák, vacsorák, kis- és nagycsoportos programok, termékbemutatók, és mindezt a legmagasabb minőségen teljesíteni! De én már csak olyan ember vagyok, aki szeret megbirkózni az efféle nehézségekkel, így (képletesen értve) feltűrtem az ingujjamat, és nekigyűrtem magam a feladatnak.
Szerencsére a cég kapcsolattartói roppant készségesek voltak, nagyon könnyen ment a kommunikáció köztünk az általuk támasztott igényekkel kapcsolatban. Minden segítséget megadtak nekem a sikeres születésnap megszervezéséhez – persze csodálkoztam is volna, ha nem így tesznek, hiszen az ő érdekük is , hogy jól sikerüljön a rendezvény 🙂 De láttam én már sok mindent ebben a szakmában, szóval maradjunk annyiban, hálás vagyok a kiváló partnerségért.
A rendezvény helyszínének bérlése nem okozott gondot, még úgy sem, hogy csak az igazán nagyméretű helyek jöhettek szóba. Kicsit még alkudni is tudtam a bérleti díjból 🙂 szóval azzal nem volt gond. Az ételek beszerzése már sokkal nehezebben ment, sajnos nem tudtam igazán kedvező ajánlatot kisajtolni (sajtolni, jaj de vicces vagyok! Na jó, annyira talán mégsem…), hát ez a része borzalmas volt a munkának, hihetetlen sok idegeskedés árán tudtam csak végül találni egy olyan partnert, akik korrekt áron biztosították az ételt a rendezvényre. Magunk közt szólva, kicsit már az idegösszeroppanás határán álltam, áldom a szerencsémet, hogy olyan családi hátterem van, akik még ilyen borzalmas időszakokban is elviselnek és támogatnak engem… Szóval ilyen kritikus helyzetben voltam, és akkor még a dekorációról még egy szó sem esett. Na, itt kezdtem csak igazán rettegni, mert valahogy ebben a szférában sem voltak eddig jó tapasztalataim különösebben. Végiggondoltam, mi mindent is kellene beszerezni egy céges születésnapi rendezvényre: a szokásos berendezések (asztalok, székek, molinók, plakátok, stb) mellett ugye gondolni kell a jubileum jelentőségére is, így szükség volt elképesztő mennyiségű konfettire, szalagokra, és mindenekelőtt természetesen… lufikra.
Mivel már így is nehéz volt tartani a rendelkezésre álló anyagi keretet, a lufik felfújását a lehető legokosabban, legpraktikusabb módon szerettem volna megoldani. Az nem volt kérdés, hogy hélium palackokat kell szerezni valahonnan nagy mennyiségben, hiszen a hélium a legideálisabb gáz a léggömbök felfújására – a kérdés sokkal inkább az volt, honnan szerzek a legideálisabb módon ilyen rengeteg hélium palackot.
Fejemet vakarva sétálgattam fel és alá az irodámban, hangosan számoltam, motyogtam, néha pedig, hogy felfrissüljek, lenyomtam tizenöt vagy húsz fekvőtámaszt. Na, persze pont ekkor látott meg engem, ebben a nem túl kedvező állapotban, atyai jóbarátom, a szakmánk egyik hazai nagy öregje és zsenije, Ottó. Ottó egy tagbaszakadt hatvanas férfi volt, akinek a kisujjában volt a szakma csínja-bínja. Döbbenten nézett engem, majd megkérdezte, mi bajom van. “Ottó, drága barátom, te mit ajánlanál nekem, ha valahonnan olcsón, gyorsan és megbízhatóan kellene hélium palackot rendelni?” “Hélium palack?” – kérdezett vissza elgondolkodva Ottó, némileg összeráncolva magas homlokát – “Nem értem, miért olyan nehéz kérdés ez, fiatal barátom. A Gázpalackfutár a válasz minden ilyen jellegű problémádra. Ne vedd kritikának, kérlek, mert tudod, hogy nagyon kedvellek, de őszintén szólva nem is értem, hogyhogy nem ismerted őket eddig!”
Ottó szavai igencsak elgondolkodtattak. Ha valakinek, hát neki aztán száz százalékig megbíztam az értékítéletében, szóval ha ő azt mondja, hogy a Gázpalackfutár az a hely, ahonnan érdemes nekem hélium palackot rendelnem, akkor ki vagyok én, hogy ezt megkérdőjelezzem? Bevallom töredelmesen, én korábban már számos helyről próbáltam gázpalackot rendelni, cserélni, feltölteni, de minden egyes alkalommal volt valami, ami hibádzott számomra. Hol az árral, hol a gyorsasággal (vagyis hát pontosabban szólva annak hiányával…), hol a kommunikáció minőségével, a munkatársak segítőkészségével volt problémám. Minden ilyen rendelés után úgy voltam, hogy jó, jó, de még egyszer őket már nem fogom felhívni, ha hasonló problémám akadna. De a Gázpalackfutárt eddig még nem próbáltam ki, így gyorsan fel is kerestem rögtön a honlapjukat, ahol valóban ott volt feltüntetve a hélium palack rendelés lehetősége, számos egyéb más gáz mellett. Rákattintottam, és kértem tőlük egy visszahívást. Ők készségesen válaszoltak minden felmerülő kérdésemre, majd megállapodtunk egy közeli időpontban, amikor kiszállítják nekem a feltöltött palackokat. Elégedetten tettem le a telefont, és már akkor sejtettem, hogy jól tettem, hogy barátom, Ottó tanácsára hallgattam ebben az esetben is. Később aztán megérkeztek a hélium palackok, frissen feltöltve, ahogyan azt kell! Hálásan megköszöntem a kedves és barátságos munkatársaknak a segítséget, majd végigtekintettem a rendezvénytermen, ahol – mint így hirtelen észrevettem – hihetetlen sok lufi, és az azokhoz tartozó hélium palack halmozódott fel egy helyen. Miután sikerült mindent ügyesen elrendezni, elkezdtük feltölteni a léggömböket héliummal. Több száz lufiról volt szó, úgyhogy eltartott egy ideig, de végül készen lettünk, és a munka végeztével örömmel, kedvtelve nézegettük a megrendelő cég imidzsének három fő színéből összeállított lufi kollázst. Tudom, hogy ez most viccesen fog hangozni, hiszen mégis csak léggömbökről van szó, de egészen epikusan nézett ki az a számolhatatlanul sok léggömb, a három pompázó színében… Olyan volt, mint egy hatalmas hadsereg látványa a Gyűrűk Urában vagy a Trónok Harcában, de tényleg 🙂 Jó, tudom, kicsit viccesen hangzik, de hát engem ezek a kis apró szépségek éltetnek a munkám során.
A három napos rendezvény végül különösebb probléma nélkül lezajlott. A születésnapi programsorozat során számos ember jött oda hozzám gratulálni, milyen vérprofi munkát is végeztünk. Tudom, hogy szerénykedésnek hangzik, de én ilyenkor tényleg azt gondolom, hogy a valódi gratuláció itt tényleg nem nekem jár, hanem azoknak a remek cégeknek, akik az effajta nehéz helyzetekben is kirántanak a csávából, és valódi segítséget tudnak nyújtani a saját választott szakterületeken. Őszintén örülök, hogy a Gázpalackfutárt is közéjük sorolhatom mostantól.
Amikor vége lett a három napnak, a főnököm odajött hozzám, és olyan szép dicséretekben részesített, amelyekről korábban álmodni sem mertem volna. Kicsit bele is pirultam, szóval nem írom ki nyilvánosan, mert a végén még nagyképűnek meg hivalkodónak gondolnátok engem… 🙂 . Ki tudja, lehet, hogy nemsokára feljebb is fog vezetni még az utam?