Tavaly télen döntöttük el a férjemmel és a gyerekekkel, hogy nem húzzuk-halasztjuk tovább, végre meglépjük: eladjuk a kis lakásunkat, és kiköltözünk a Duna-kanyarba. Tíz éve már, hogy beköltöztünk, rengeteg kedves emlék fűz a lakáshoz, úgyhogy nem volt könnyű meghozni ezt a döntést.
Azóta már bizton állíthatom, nem bántam meg, mindenesetre az elhatározásunk pillanatában fogalmunk sem volt róla, mennyi stresszel és papírmunkával jár egy ilyen procedúra lebonyolítása. Nem felejtem el, hányszor forgolódtam álmatlanul éjszaka, azon idegeskedve, hogyan fogjuk fizetni a költözés után ennek a hatalmas, gyönyörű háznak a rezsijét, és minden egyéb, hozzá tartozó költségét?
Aztán a beköltözésünk környékén találkoztam az egyik barátnőmmel, Piroskával. Nem kellett sok, hogy kibukjon belőlem, mennyire kivagyok az anyagiak miatt az utóbbi időben.
Megnyugtatott, hogy ez teljesen normális, ilyen volumenű változás után természetes, hogy az ember pánikol, hiszen egy teljesen új élethelyzetbe kerültem, és most egy merőben új rendszerhez kell igazítanom a mindennapjaimat – köztük a kiadásaimat is. Mintegy mellékesen megjegyezte, ő mennyi mindenen változtatott, mióta családi házba költöztek a férjével: autó helyett biciklivel jár dolgozni, nem vesz kondi bérletet (mert ugye a biciklizés mellett minek is venne), és mellékesen napelemet szereltettek a házra, amivel hihetetlen mennyiségű pénzt spórolnak havonta.
Annyit agyaltam ezen, és olyan hihetetlennek tűnt (bevallom még az is, hogy akár csak egy új biciklire áldozzak), hogy végül csak rákerestem a napelemes rendszerekre.
Találtam egy sor nagyon érdekesnek tűnő új infót – például Ti tudtátok, hogy megfelelő szakkifejezéssel élve ezeket fotovalikus rendszereknek nevezzük? (Jó, mert én sem.)
Ahogy egyre inkább elmélyedtem a honlapon leírtakban, úgy fogalmazódott meg bennem egyre erősebben: igenis kell nekünk egy ilyen! Ezen felbátorodva pár nap múlva már majdhogynem kész tények elé állítottam a férjemet (persze túlzok, de tudjátok, milyenek a nők, ha szeretnének valamit): márpedig mi fotovalizálni fogunk!
Miután sikerült meggyőznöm, nekiláttunk a tervezésnek. Először is pontosabban utána kellett járnunk a projekt anyagi vonzatának. A napelem rendszer ár számos dolog függvényében állapítható meg, árajánlat kérése előtt ezért nem is igen tudtunk tájékozódni. Természetesen ehhez terepen kellett felmérniük a házunkat és annak minden adottságát. Rengeteg dolog befolyásolja egyébként – nem csak a napelem rendszer árát –, de azt is, alkalmas-e egyáltalán az adott épület a telepítésre.
Mondhatnám, hogy ezek után pár nap alatt elintéztünk mindent és mi boldogan kezdtük meg új életünket a felturbózott házunkban – de sajnos nem így volt. Hiába készítettem fel rá magam lelkileg, hogy nem kevés összeg lesz majd, amit kifizetünk, azért szíven ütött. Bevallom nőiesen, az is megfordult a fejemben, hogy visszalépek… Aztán szerencsére sikerült megnyugodnom. Az egy dolog, hogy a kivitelezővel is rengeteg beszélgettünk az ügyfeleik elégedettségéről, és hogy a barátnőm, Piroska is maximálisan pozitív tapasztalatokat osztott meg velem. Engem mégis inkább a férjem győzött meg, aki egy komplett matek óra keretei között vezette le nekem a napelem rendszer árának alakulását, megtérülését – és hát végül meggyőzött.
Rengeteg időbe és energiába telt, míg elértünk idáig, de most már örömmel kijelenthetem: mi is fotovalizálunk, azaz napelem rendszert használunk!